fbpx

Energia-tápanyagok

Kalorigén tápanyagok

Tápanyagainkat két csoportra oszthatjuk. Kalorigénnek nevezzük, azokat melyek energiát szolgáltatnak, non-kalorigéneknek pedig az energiát nem szolgáltatókat.

Nézzük meg először a kalorigéneket. Ide tartoznak a szénhidrátok, zsírok és a fehérjék.

Szénhidrátok

Megkülönböztetünk egyszerű és összetett cukormolekulák, melyek sokféle feladatot látnak el szervezetünkben.

Különböző élelmiszerekben különböző molekula-formában vannak jelen. Egyszerű cukroknak nevezzük a rövid, jól hasznosítható molekulákat. Ilyenek a szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz), nád- vagy répacukor (szacharóz) és a tejcukor (laktóz). Az összetett cukrok nagy molekulák, felhasználásuk előtt a szervezet lebontja őket. Ilyenek a növényekben található keményítő és az állatokban található glikogén. Szervezetünk a szénhidrátot glikogén formájában raktározza.

A legjobb energiaszolgáltatók. Testünk minden sejtje fel tudja használni. A cukrok anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben, így a legszélsőségesebb megterheléskor is képesek fedezni az energiaigényt.

Napi szükségletünk 12-15 g/ttkg 

ttkg: testtömeg kilogramm

Zsírok

A zsírok jó energiaszolgáltató tápanyagnak tekinthetők. A szénhidrátoknál több, mint kétszer akkora energiatartalommal rendelkeznek (9,3 Kcal/g). Valószínűleg ezért alakult ki az evolúció alatt, hogy az energiánkat ilyen formában raktározzuk. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben vagyunk képesek raktározni az energiánkat zsír formájában.

A szénhidrátokkal ellentétben testünk nem minden sejtje tudja felhasználni, mint például a vörösvértestek, fehérvérsejtek, csontvelősejtek, agyi sejtek. 

DE! Az izomsejtek fel tudják használni, viszont csak aerob körülmények között. Edzés alatt erre figyeljünk!

Utólagos zsírégetés: 

Minden edzés hatására felborul a belső egyensúlyunk. Különböző “belső” terhelés lép fel: pulzusunk, vérnyomásunk megemelkedik, a testhőnk megemelkedik stb. Az edzés után a szervezetünk igyekszik visszaállítani az eredeti rendet, ami energiaigényes feladat és ehhez zsírt használ fel. Ezt nevezzük utólagos zsírégetésnek.

Fehérjék

A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A különböző aminosavak különböző feladatot látnak el a szervezetünkben, részt vesznek mind a szabályozó, mind pedig a strukturális feladatok ellátásában. Egyes aminosavak nélkülözhetetlenek az izom fehérjéinek felépítéséhez, mások pedig segítenek, hogy a izomfehérje építők az izomsejtekbe juthassanak.

Az aminosavak (fehérjék) nem raktározódnak a szervezetünkben, ezért érdemes a napi szükséges mennyiséget 3-5 részletben bevinnünk. Átlagos ember napi szükséglete 1 g/ttkg. Sportolóknál ez a mennyiség nem elégséges, szükségletük felmehet 1,5-2,5 g/ttkg-ra.

A túlzott fehérjebevitel vagy nem jó minőségű étrend megterhelik az emésztőrendszerünket, ami erre gyulladással, túlérzékenységi reakcióval válaszol. Ennek megnyilvánulásai lehetnek a puffadás, hasmenés, allergiás tünetek.  Ha ez bekövetkezik az emésztés, felszívódás sem a normál keretek között zajlik, ezért nagyon fontos, hogy kerüljük ezen tünetek megjelenését, vigyázzunk a vékonybél egészségének megőrzésére, emésztésünk normál működésére.