fbpx

Edzésterhelés, szuperkompenzáció

Alsó ingerküszöb: az a legkisebb inger, amit már érzékelni tudunk.

Felső ingerküszöb: az a legnagyobb erőségű inger, amelyet még érzékelni tudunk.

Az ingerület kialakulásához az ingernek bizonyos erőséggel (intenzitással) és időtartammal (terjedelem) kell hatnia.

Fizikai aktivitás során mozgásingerekről beszélünk, amelyek hatnak a mozgatórendszerre, de az egész szervezet működését befolyásolják.

Terhelés: külső ingerek és a hatásukra létrejövő belső ingerek által kiváltott hatás.

Külső inger tulajdonképpen maga a sporttevékenység és annak tágabban értelmezett környezete.

Erre az ingerre a szervezetünkben úgynevezett szimpatikus idegrendszeri válasz jön létre. A szív szaporábban ver, a pulzus gyorsabbá válik, a vérnyomás megemelkedik, továbbá a vércukorszint és a test hőmérséklete megemelkedik.

A terhelés összetevői:

  • Intenzitás: a terhelés erősségét jellemzi. Időegység alatt végzett munkamennyiség.

Jellemezhetjük a végrehajtás sebességével, pl: 15 km/h futástáv megtételéhez szükséges idővel, pl: 30s alatt 50m gyorsúszás időegység alatti mozgásmennyiséggel, pl: 96 mozdulat/perc szervezet válaszreakciójával, pl: szívfrekvencia.

teljesítménnyel – egyéni csúcshoz viszonyítva

adott terhelés hány százaléka az egyén maximumának

Intenzitás%
Maximális100-90
Submaximális90-80
Közepes80-70
Könnyű70-50
Alacsony50-30
  • Ingersűrűség: az adott ingerek előfordulásának mennyisége egy edzésen
  • Terjedelem: kifejezi az edzésen alkalmazott összes ingeridőtartam, ismétlés, elemszám, megemelt súly, megtett távolság összmennyiségét, ezeknek skalárisan kifejezett összege. A heti-, éves bontásban összesített edzésmutatók részét képezi.
  • Időtartam: az összefüggő és izolált edzésinger időben kifejezett mennyisége
  • Gyakoriság: az a mennyiségi mutató, ami az edzés-egységek, versenyek időegységre eső számával fejezhető ki

Pihenés: a terhelést követő időszak

Ez alatt az idő alatt létrejön a helyreállítás. A pihenés fontos az edzésen az ismétlések között, illetve az edzésegységek között is.

A pihenés hossza a regeneráció minőségének alapja.

Szuperkompenzáció:

Az edzésinger hatására a belső környezet egyensúlya megbomlik, a leépítő folyamatok dominálnak. A szervezet az egyensúlyi állapot visszaállítására törekszik. Tehát a pihenési időszakban a felépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba.

Viszont a pihenési időszakban a szervezet nem csak a terhelés előtti állapot helyreállítását végzi el, hanem mintegy felkészülve a következő igénybevételre az egyén teljesítőképességének a szintjét a kiindulási állapotnál magasabb szintre állítja be.

Ha optimális a terhelés és a pihenés hossza, létrejön a szuperkompenzáció.

Hibalehetőségek:

Ha a pihenés ideje rövid, nem jön létre a regeneráció, aminek túlterhelés lesu a következménye.

Ha a pihenés ideje hosszú, alulterhelés jön létre.

Ha az edzésingerek túl erősek és a pihenőidő rövid, túlterhelés következik be. Ha az edzésfolyamatban ez ismétlődő, kialakul a túledzettség.